egy elmegyógyintézetben voltam, közben háború volt, és az emberek meghaltak egy vírustól, ezért be kellett volna zárni az intézetet. egy bolond leszbikus öreg nő volt az igazgató, és ő vizsgált meg, amikor oda kerültem. nem volt semmi bajom, de azt mondta, hogy van, hogy be tudjon zárni. aztán jöttek ilyen nővérek, akik azt mondták, hogy a Hentes(?) meg a nemtudomki önkényesen elégetnek 250 darab hullát, mert már nem férnek el a hullák, és hogy a maradék embereket el kell engedni, menjen ki merre lát, hogy aki tud, az legalább maradjon életben. amikor jött az ápolónő, akkor elszöktem az igazgatónő szobájából, hogy ne tudjon szekszuálisan bántalmazni. lerohantam a lépcsőn és egy csapat bolonddal együtt megszöktem. korábban az igazgatónő mesélt egy sztorit, hogy megölte a férjét, és amikor meghalt a csóka, akkor azon a helyen, ahol összeesett, a földön megjelent egy ilyen varjúnak az árnyéka, és aznap nem volt hold az égen, csak a helyén egy nagy véres varjú. miután megszöktünk,  az igazgatónő is meghalt, és akkor láttam a nagy véres varjút, ami baromi ijesztő volt. az volt a legvége az álomnak, hogy menekültünk, és elmentünk egy kerítés mellett, ami ki volt szakadva, és kijött rajta egy nagy láncos őrkutya, és úgy megharapta a lábam, hogy nem tudtam menni. akkor az egyik bolond vitt ölben, mert lebénult a lábam, és meg kell hogy állapítsam, hogy nagyon rossz érzés lebénultnak lenni.

(annajuli álmodta)